Vannak országok Földünkön, melyek akkora méretű gazdaságot működtetnek és annyira sok természeti kinccsel, nyersanyag-forrással rendelkeznek, hogy képesek saját, belső piacukkal is évtizedekig működni (még ha el is vannak zárva a többi országtól). Ilyen ma Kína, Oroszország és az USA is. Közülük Oroszország a legkisebb méretű gazdasági hatalom, ugyanakkor a leginkább tűrni képes lakossága is neki van és ott a legerősebb a diktatúra is. Vlagyimir Putyin már 1999 vége óta építgeti rendszerét, erősíti hatalmát tünteti el politikai ellenfeleit, így mára egy szinte megdönthetetlen rezsim felett "uralkodhat". Övé minden hatalom Oroszországban, a tőle függő és neki dolgozó apartnyikok (a hadseregben és a polgári közigazgatásban is) egymást ellenőrzik. A hatalmára egyedül veszélyes oligarchák pedig inkább sorra az öngyilkosságot választják, mint hogy szembeszálljanak vele. Az orosz nép pedig a "cáratyuska" pszichózis miatt mindent elfogad és elhisz, amit Putyin mond nekik. A "cáratyuskák" évszázadokon keresztül sanyargatták az orosz népet, de egyúttal beléjük is nevelték az engedelmességet. 

Mozkva. Forrás: link

Az orosz nép, miként történelme is mutatja szinte a végtelenségig képes tűrni: elviselték IV. Iván, falu-írtó akcióit a XVI. században, Napóleon hadjáratát az 1800-as évek elején, a bolsevikok népirtását 1917-1922 közt, a nácik kegyetlenkedéseit a második világháború alatt (27 millió halottal), a Sztálin vezette tömegpusztításokat, a nagy 1932/33 -as éhínséget és most Putyint is, a szankciókkal együtt. Oroszország EZÉRT nem szankcionálható, mert népe inkább éhen hal, de nem váltja le vezetőjét. Ugyanakkor az orosz állam igenis meggyengíthető, de sajnos akkor is atomhatalom marad. Csökkenthető ereje, nemzetközi jelentősége, beavatkozó képessége, elrettentő ereje, de atom-arzenálja miatt mindig veszélyes hatalom marad. 

Finnország közelgő NATO csatlakozása hatalmas vereség az orosz külpolitika számára (épp az ukrajnai háború kellős közepén), hiszen miközben virtuális hajójukon egy aprócska léket próbálnak meg befoltozni (mely Ukrajna eltántorítását jelenti a NATO-tól), jéghegynek ütköznek és hatalmas nyíláson át ömlik be hozzájuk a víz, az 1300 km-es finn-orosz határ NATO-orosz határrá válásával. Magyarán többet buknak az egészen, mintha el se kezdték volna az ukrán háborút, mert még ha meg is akadályozzák az ukránok NATO csatlakozását, a sokkal veszélyesebb finnországi NATO előretörés rosszabb pozícióba hozza őket. A finn határtól alig 190 km Szentpétervár, így Putyin szülővárosától most már északra és délre (Észtország felől is) NATO erők állomásoznak majd. 

A kép forrása: dailymail

Az orosz hadsereg eszközállománya hatalmas veszteségeket szenved mire véget ér az ukrajnai háború és a gazdasági szankciók is kiürítik majd a moszkvai "kincstárát" de mindezt a 140 milliós orosz néppel fizettetik majd meg. Ami viszont tényleg megtépázza majd az orosz nagyhatalmi státuszt az a fejlesztésekben való lemaradás és a hagyományos hadsereg teljes leépülése, illetve az a hatalmas stratégiai veszteség amit a régóta semleges Finnország NATO-taggá válása jelent majd. 

A szankciók hatása hosszú távon csak akkor lesz jelentős Oroszországra, ha Európa megtalálja a módját az orosz gáz és olaj teljes kiváltásának. Ez azonban még hosszú évekbe fog telni. Egyelőre most 4-5 olyan háborús év áll a kontinens előtt, ami alatt az ukrajnai háború (majd esetleg a moldáviai és egyéb országbeli későbbi helyi háború) kimeríti az orosz katonai potenciált. Ezután jöhet a komolyabb orosz visszaesés. Ám nem változik akkor sem az a helyzet, hogy Moszkva és az aktuális orosz diktátor mindig fenyegetni tudja majd a világot, atomfegyvereivel. De talán, ha fejlesztésekre már nem futja nekik, akkor előbb-utóbb a nagyhatalmak megtalálják a módját a hatékonyabb elhárító-rendszerek létrehozásának. A jövő így is úgy is biztonságpolitikai kockázatokkal lesz teli.