Napjaink új, hidegháborús viszonyai között újra nagy jelentőséget kapnak a hadseregek, melyek fejlesztése szinte minden országban új lendületet kapott az elmúlt években. A katonai kiadásokra a legtöbbet jelenleg az Egyesült Államok tud fordítani, épp 761 milliárd dollárt évente. Utánuk következik Kína 230 milliárd dollárral, Oroszország kicsit lemaradva 83 milliárd dollárral és negyedik helyen India évi 54 milliárd dolláros budgettel. Az európai országok közül a németek és a britek költenek legtöbbet hadseregeikre (a németek évi 52 milliárdot, az angolok kerek 50 milliárdot, amivel az 5. és 7. helyen állnak a hadi kiadásokra legtöbbet költők listáján). [forrás]
A kép forrása: LINK
A globalfirepower nevű biztonságpolitikai portál rendszeresen frissítve teszi közzé listáját arról, hogy mely országok hadseregei a legerősebbek és legütőképesebbek. A szempontrendszer amely alapján kialakítják sorrendjüket összetett és több-tényezős így egy folyamatosan változó, módosuló listát eredményez (inkább a lista középső és alsó szegmensében, mint legelöl). Az egyes hadseregek erejének, ütőképességének és hatékonyságának megállapításához 6 tényezőt vizsgálnak, ezek a következő: katonai ráfordítások pénzügyi kerete (budget), az ország gazdasági teljesítőképessége, népesség-adatok és élőerő nagysága, geográfiai adottságok (ásványkincsek, energiahordozók), atomfegyverek megléte vagy hiánya és végül: a kiemelt fegyvernemek minőségi-mennyiségi adatai, mint: légierő, flotta, szárazföldi erők nagysága, fejlettsége. A végeredmény elég nagy pontossággal megmutatja egy-egy ország haderejének teljesítőképességét.
A 2023-as friss globalfirepower lista első 4 tagja jó ideje állandó: USA, Oroszország, Kína és India. Ezek mindegyike atomhatalom és óriási gazdasági teljesítménnyel rendelkeznek. Az USA és Kína GDP-je a legnagyobb a világon, India ezen a téren az ötödik helyen áll, Oroszország a tizediken. Mind a 4 államban nagy a népesség, még Oroszországban is, ahol a legfrissebb adatok szerint is közel 145 millió ember él. De nézzük a listát és annak folytatását:
forrás: globalfirepower.com
Jól láthatóan a Nyugat-európai országok közül csak az Egyesült Királyság és Franciaország fér be az első 10-be (és épen tizedikként az olaszok, de ők visszacsúszóban vannak), viszont a britek valóban erős ütemben fejlesztik hadseregüket. Az angol haditengerészet az elmúlt években két repülőgép-hordozóval bővült: 2017-ben a HMS Queen Elizabeth -tel (R08) mely 40 vadászgéppel vethető be és 2019-ben a HMS Prince of Wales hordozóval (R09), mely 36 vadászgéppel üzemel (mindkét hajó 65 ezer tonna tömegű, bár nem atom-meghajtásúak). Egyik hadihajó sem sokkal marad el a legnagyobb amerikai laposoktól, például a Ford-osztálytól és a 2017-ben hadrendbe helyezett USS Gerald R. Fordtól, mely 100 ezer tonnás és 75 vadászgépet szállít. Az Egyesült Királyság hadereje így az elmúlt években a világ ötödik legerősebbje lett.
A listán az első 10 ből három ázsiai ország szorította ki a többi európai hadsereget: Japán, Dél-Korea és Pakisztán. Japán és Dél-Korea jelentős és nagyon fejlett gazdasággal rendelkezik, míg Pakisztán méreteivel (pl óriási lakosságszámával) éri utol őket. A lista második fele már talán komolyabb meglepetéseket is tartogat: Indonézia, Egyiptom és Ausztrália szereplésével (a 13., 14 és 16. helyen). Indonézia és Egyiptom szintén a hatalmas lakosságszám és az egyéb adottságoknak köszönheti előkelő helyét, nem annyira haderőik fejlettségének. Indonéziában 275 millió ember él, Egyiptomban pedig 110 millió.
Ausztrália viszont folyamatos erősödést mutat, amit annak köszönhet, hogy övé az egyik legmagasabb katonai budget (a hatodik legnagyobb a világon) Németországéval azonos, 52 milliárd dollár évente. Az ausztrálok tehát sokat áldoznak katonai védelmükre, ami földrajzi helyzetükből adódik, mivel közel fekszenek az agresszív külpolitikát és terjeszkedést megvalósító kínai érdekszférához (ami lenyúlik egészen az ausztro-ázsiai szigetvilág térségéig, határolva az ausztrál felségvizeket).
Figyelmet érdemel két Kelet-európai ország is: Ukrajna, a 15. helyen és Lengyelország a 20. helyen. Ukrajna esetében a NATO folyamatos fegyverzet-támogatása okozza az előkelő helyezést, mely hamarosan már vadászgépeket is juttat a számukra (az eddig nekik biztosított modern rakéta-rendszerek és tüzérség illetve páncélosok, harci drónok mellett). Lengyelország az orosz fenyegetettség miatt fejleszti haderejét, mely már Európában is a hatodik legerősebb (nem számítva Európához a törököket). Az idei évben a NATO a keleti szárnyának tervezett bővítése kapcsán jelentős erőket tervez Lengyelországba telepíteni (bár ennek egyelőre még nem látni a konkrét megvalósulását).
Végül fontos észrevenni az első 20-ban Törökországot (a 11. helyen) és Iránt (a 17. helyen), mivel mindkét állam jól láthatóan regionális nagyhatalmi szerepre törekszik. Irán nemrégiben csatlakozott az orosz-kínai vezetésű Sanghaji Együttműködés (SCO) szervezetéhez, mely egyre inkább a NATO ellenpólusa napjainkban és nyíltan támogatja Oroszországot mindenben (fegyverekkel, drón-beszállításokkal). Törökország és Erdogan gazdasági erejéhez képest sokkal magasabb babérokra tör, afféle világhatalomként aposztrofálja önmagát. Noha Törökország a világ országainak GDP listáján csak a 19. helyén szerepel a legnépesebb országokén pedig a 18. pozícióban, a hadereje a 11. helyre teszi a törököket.
Kiegészítés 2024 augusztus 5-én (1 évvel a poszt megírása után):
Az első 20-ba bekerült Németország és Spanyolország is, kiszorítva onnan Lengyelországot és Vietnámot. Fontos változás, hogy a törökök jócskán feljebb jöttek a 11. helyről a 8. helyre.
