Az egész világsajtót bejárta a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki hétfői nyilatkozata (június 13-án), melyben kijelentette, hogy

".. ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját."

Eltekintve most attól, hogy Morawiecki hazájában a hivatalos adatok szerint csak 38,4 millió ember él és ezekből is le kellene vonni a harcképteleneket (csecsemőket, kisgyerekeket, aggastyánokat, betegeket), így a harcban bevethető élőerő a népességnek legfeljebb 38-40%-át alkotná, két dolgot árul el a lengyel vezető nyilatkozata: 1.a lengyelek lehetségesnek tartanak egy orosz támadást hazájuk ellen 2.elszántak és harciasak abban a tekintetben, hogy minden eszközzel szembeszálljanak a támadó orosz túlerővel. De milyen esélyeik lennének egy ilyen harcban?

A válasz előtt két másik fontos kérdés kiemelése lényeges, az egyik, hogy Oroszország meglépné e egy NATO tagállam megtámadását, a másik pedig, hogy az Észak Atlanti Szervezet atomcsapással válaszolna e erre? Az elsőre a választ Putyin agresszív külpolitikája adja meg: Oroszország folyamatosan fenyegetőzik, készenlétbe helyezi teljes haderejét és a legmagasabb  készültségi fokozatba helyezte a stratégiai fegyvereit is. A kérdés így igazából már régen nem az, hogy megtámadna e egy NATO tagállamot, hanem hogy melyiket és mikor fogja megtámadni? Az elemzők egy része a Baltikumra tippel, míg mások éppen Lengyelországra (történelmi okokból és mert ott a legerősebb a fenyegetettség rájuk nézve). A másik kérdés az atom-talány. A nyugati államok kifejezetten óvatosak ezen a téren, sokkal inkább mint a Kreml, így szinte biztos, hogy egy orosz hagyományos támadásra a NATO ellen, hagyományos fegyverzettel reagálnának.

Orosz katonák. Forrás: businessinsider.com

És most nézzük Lengyelország esélyeit Oroszországgal szemben. Itt egy fontos körülményt nem lehet figyelmen kívül hagyni: azt, hogy az orosz szárazföldi haderő jelentős része (egyesek szerint 20, mások szerint 30-40 százaléka) most Ukrajnában van lekötve. Bár az elmúlt 10-15 napban fordítani tudtak a harcok menetén és előretörtek Donbassban, még mindig kétséges, hogy menyi időbe telik még nekik Kijev elérése. Már ha ez a végső céljuk. Elképzelhető ugyanis az is, hogy dél--, és kelet Ukrajna elfoglalása után hajlandóak megegyezni a kijevi kormánnyal. (Erre blogunk minimális esélyt lát, szerintünk sokkal valószínűbb, hogy Kijev elfoglalásáig fognak háborúzni.)

Mindenesetre egy esetleges Lengyelország elleni offenzíva csak az ukrajnai harcok lezárulása UTÁN valószínű, vagyis akár Kijev bevételét akár az ennél hamarabb bekövetkező fegyverszünetet (és békét) követően. Ez aligha lehetséges idén, sokkal valószínűbb 2023 nyarán vagy őszén. Ám ekkor Lengyelország és a Baltikum megtámadásának témája biztosan előkerül majd az orosz külpolitikában. A részletek természetesen kérdésesek, de annyit már most tudunk, hogy Oroszországot nem rengetik meg a szankciók, így finanszírozni tudja majd új háborúit is olaj és földgáz bevételeiből (melyek nincsenek veszélyben).

Lengyel katonák. (Forrás: LINK)

Egy hagyományos eszközökkel és fegyverzettel indított orosz támadásban legalább ugyanakkora katonai erőre van szüksége Oroszországnak, mint amennyit Ukrajnában alkalmazott, hiszen a két ország nagyon hasonló adottságú. Bár Lengyelország területre épp fele Ukrajnának, lakosságszáma majdnem ugyanannyi (mindkettő 40 millió körüli). Ráadásul a területi adottságaik is hasonlóak: mindkét államra a nagy síkságok jellemzőek, kevés hegyvidékkel. Tegyük még azt is hozzá, hogy a katonai erők rangsorát jelző Globalfirepower listán is szinte egymást követik: Ukrajna ezen a listán a 22., Lengyelország pedig a 24. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy a több katonai szempontot is figyelembe vevő értékelés-rendszerben - légierő, páncélosok, tüzérség, katonai budget - közel azonos haderővel rendelkezik a két ország.

A lengyel hadsereg ellenálló-képességénél ki kell térni arra a kérdésre is, hogy egy esetleges orosz támadás esetén a NATO mekkora élőerővel és eszközállománnyal tudná támogatni a polákokat, illetve hogy ez a segítség mennyire tudna időben megérkezni a helyszínre?  A lengyel haderő ugyanis önmagában - a 91 vadászgép, 30 támadóhelikopter és 863 harckocsi (forrás) melyek nagy része elavult - kevés lesz az oroszok megállításához.

Az is egyértelmű, hogy a Fehéroroszország, Ukrajna és a 15 ezer km2-es kalinyingrádi orosz terület felől induló orosz támadás erősen támaszkodna az ukrajnai tapasztalatokra, így nagyon erős tüzérségi előkészítéssel és gyors előretörési próbálkozással indulna. (Legalábbis erre törekednének.) Ha a NATO nem vezényel tehát azonnal (a támadás előtt) jelentős tüzérséget és harckocsi-állományt a határ-menti területekre, az oroszok akár néhány nap alatt Varsóig juthatnak. (Varsó eleve csak 180 km a Fehérorosz határtól.) Minden azon múlik tehát, hogy a lengyel hadsereg és a NATO mekkora erőt koncentrál a keleti határokra és hogy ez az átirányítás időben zajlik e majd. A jövő azonban kiszámíthatatlan, egyelőre még Ukrajna teljes orosz legyőzése is messzinek tűnik. 

Zárásul: a globalfirepower által közzétett listán a világ 20 legerősebb hadseregéről, Lengyelország épp a huszadik helyen áll, bár erősödőben van.