Valójában az orosz-kínai tengelyhez hozzá-számítandó Észak-Korea és Irán is, nem beszélve a CSTO katonai szövetség államairól illetve a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjairól. Az összesen így már 12 országból álló szövetség a legnagyobb létszámú hadsereg kiállítására képes (az egész világon), mely sokszorosan múlja felül a NATO katonai élőerő-létszámát (ehhez a fölényhez elegendő csupán a kínai, indiai, orosz és észak-korea hadseregeket is összeadni). Atomfegyerek terén is előnyben van az ázsiai szövetség, hiszen jelenleg Oroszország rendelkezik a legnagyobb atom-arzenállal (Kína, Pakisztán, India nélkül is). Hagyományos fegyverek terén van némi hátrányuk, de a kínai fegyverkezés üteme itt is közelíti már a NATO-t. Az ázsiai összefogás néhány év alatt utoléri a NATO-t például a vadászgépek számában a harckocsik terén pedig már most beelőzték őket (leginkább az orosz harckocsi-park hatalmas mérete miatt)

A kép forrása: reddit.com

Mindent egybevéve, a NATO esélyei egy esetleges globális háborúban nem túl biztatóak jelenleg. Ha ez a bizonyos háború atomháborúvá fajul (vagy eleve úgy indul) akkor szinte biztosra vehető, hogy több orosz és kínai élné túl a nukleáris holokausztot mint nyugati (amerikai és európai lakos). Persze kétséges lenne egy ilyen helyzetet győzelemnek nevezni, de attól sajnos még ez a helyzet. Az ázsiai szövetség (nem hivatalos elnevezés egyelőre, bár egyre gyakrabban bukkan fel az "Eastern Alliance" kifejezés) ráadásul folyamatosan bővül szimpatizáns-országokkal. 

A világ nagy katonai szövetségei jelenleg növelni próbálják mind haditermelésüket, mind pedig a katonai kiadásokra szánt pénzügyi kereteiket. A jövő úgy tűnik a fegyverkezési versenyé és a két nagy katonai tömb megalakulásáé. A keleti ugyanis még formálódóban van és a nyugati is változhat még szimpatizáns államokkal. De ha jelenleg kellene fogadást kötni a két szembenálló (és formálódó) félre, igen nagy eséllyel kapna kedvezőtlenebb oddsot a NATO. 

A kialakult helyzet csak akkor változhatna, ha a nyugati NATO államok radikálisan változtatnának katonapolitikai doktrináikon és GDP -jük 3-4 vagy akár nagyobb százalékarányát fordítanák katonai célú fejlesztésekre. (Kivéve persze az USA-t mely eleget tesz most is ennek.) Amellett szükséges volna az is, hogy a kettős politikát folytató NATO tagállamok (mint Magyarország vagy Törökország) ne blokkolhassák a döntéseket. Végezetül az atom-arzenál fejlesztésére is nagy szükség lenne, hogy a NATO utolérje az oroszokat. Kérdéses azonban mindezekre az innovációkra képes lesz e az Észak Atlanti Szerződés az elkövetkező 3-4 évben.