Defcon

Nehezen szakcionálható országok

2022. május 13. - DEFCON_

Vannak országok Földünkön, melyek akkora méretű gazdaságot működtetnek és annyira sok természeti kinccsel, nyersanyag-forrással rendelkeznek, hogy képesek saját, belső piacukkal is évtizedekig működni (még ha el is vannak zárva a többi országtól). Ilyen ma Kína, Oroszország és az USA is. Közülük Oroszország a legkisebb méretű gazdasági hatalom, ugyanakkor a leginkább tűrni képes lakossága is neki van és ott a legerősebb a diktatúra is. Vlagyimir Putyin már 1999 vége óta építgeti rendszerét, erősíti hatalmát tünteti el politikai ellenfeleit, így mára egy szinte megdönthetetlen rezsim felett "uralkodhat". Övé minden hatalom Oroszországban, a tőle függő és neki dolgozó apartnyikok (a hadseregben és a polgári közigazgatásban is) egymást ellenőrzik. A hatalmára egyedül veszélyes oligarchák pedig inkább sorra az öngyilkosságot választják, mint hogy szembeszálljanak vele. Az orosz nép pedig a "cáratyuska" pszichózis miatt mindent elfogad és elhisz, amit Putyin mond nekik. A "cáratyuskák" évszázadokon keresztül sanyargatták az orosz népet, de egyúttal beléjük is nevelték az engedelmességet. 

moszkva.jpg

Mozkva. Forrás: link

Az orosz nép, miként történelme is mutatja szinte a végtelenségig képes tűrni: elviselték IV. Iván, falu-írtó akcióit a XVI. században, Napóleon hadjáratát az 1800-as évek elején, a bolsevikok népirtását 1917-1922 közt, a nácik kegyetlenkedéseit a második világháború alatt (27 millió halottal), a Sztálin vezette tömegpusztításokat, a nagy 1932/33 -as éhínséget és most Putyint is, a szankciókkal együtt. Oroszország EZÉRT nem szankcionálható, mert népe inkább éhen hal, de nem váltja le vezetőjét. Ugyanakkor az orosz állam igenis meggyengíthető, de sajnos akkor is atomhatalom marad. Csökkenthető ereje, nemzetközi jelentősége, beavatkozó képessége, elrettentő ereje, de atom-arzenálja miatt mindig veszélyes hatalom marad. 

Finnország közelgő NATO csatlakozása hatalmas vereség az orosz külpolitika számára (épp az ukrajnai háború kellős közepén), hiszen miközben virtuális hajójukon egy aprócska léket próbálnak meg befoltozni (mely Ukrajna eltántorítását jelenti a NATO-tól), jéghegynek ütköznek és hatalmas nyíláson át ömlik be hozzájuk a víz, az 1300 km-es finn-orosz határ NATO-orosz határrá válásával. Magyarán többet buknak az egészen, mintha el se kezdték volna az ukrán háborút, mert még ha meg is akadályozzák az ukránok NATO csatlakozását, a sokkal veszélyesebb finnországi NATO előretörés rosszabb pozícióba hozza őket. A finn határtól alig 190 km Szentpétervár, így Putyin szülővárosától most már északra és délre (Észtország felől is) NATO erők állomásoznak majd. 

orosz_nato2.jpg

A kép forrása: dailymail

Az orosz hadsereg eszközállománya hatalmas veszteségeket szenved mire véget ér az ukrajnai háború és a gazdasági szankciók is kiürítik majd a moszkvai "kincstárát" de mindezt a 140 milliós orosz néppel fizettetik majd meg. Ami viszont tényleg megtépázza majd az orosz nagyhatalmi státuszt az a fejlesztésekben való lemaradás és a hagyományos hadsereg teljes leépülése, illetve az a hatalmas stratégiai veszteség amit a régóta semleges Finnország NATO-taggá válása jelent majd. 

A szankciók hatása hosszú távon csak akkor lesz jelentős Oroszországra, ha Európa megtalálja a módját az orosz gáz és olaj teljes kiváltásának. Ez azonban még hosszú évekbe fog telni. Egyelőre most 4-5 olyan háborús év áll a kontinens előtt, ami alatt az ukrajnai háború (majd esetleg a moldáviai és egyéb országbeli későbbi helyi háború) kimeríti az orosz katonai potenciált. Ezután jöhet a komolyabb orosz visszaesés. Ám nem változik akkor sem az a helyzet, hogy Moszkva és az aktuális orosz diktátor mindig fenyegetni tudja majd a világot, atomfegyvereivel. De talán, ha fejlesztésekre már nem futja nekik, akkor előbb-utóbb a nagyhatalmak megtalálják a módját a hatékonyabb elhárító-rendszerek létrehozásának. A jövő így is úgy is biztonságpolitikai kockázatokkal lesz teli. 

defcon_blog.jpg

A Putyin utód: Nyikolaj Patrusev

Vlagyimir Putyin egy ideje gyomorrákkal és Parkinson kórral küzd, ami éppen az ukrajnai háború alatt kényszerítheti hosszabb-rövidebb inaktív időszakra: kórházi kezelésre, ápolásra. Nem mindegy hogy kire bízza Oroszország sorsát és ezzel a világbiztonság helyzetét, amíg tétlenségre kényszerül. Úgy tűnik bizalmi emberei közül - mint Szergej Sojgu (hadsereg-parancsnok), Nyikolaj Patrusev (nemzetbiztonsági főtitkár), Valerij Geraszimov (vezérkari főnök), Alekszandr Bortnyikov (biztonsági vezető), Szergej Nariskin (hírszerzési vezető) és Szergej Lavrov (külügyminiszter) - az igazi legfőbb bizalmas: Patrusev. Putyin ugyanis őt választja helyettesítőjének. 

putinutod.jpg

A 70 éves (júliusban 71-et betöltő) Patrusev már a 80-as években Putyin kollégája volt a KGB-nél, gyakorlatilag együtt emelkedtek  a ranglétrán (Putyin kicsit gyorsabban). Mindketten Leningrádban születtek és ott is kezdték karrierjüket a hírszerzés és biztonsági szolgálat berkeiben. Jó kollegiális kapcsolat alakult ki közöttük, így Putyinak fontos szerepe volt abban, hogy Patrusev már 1999 augusztus 9-én a KGB-utód FSZB élére kerülhessen és ott átvegye Putyin helyét, aki onnan miniszterelnökké lépett elő. Később 1999 decemberétől Putyin már minden pozícióban Jelcin helyére került és megszerezte a teljhatalmat Oroszországban. Barátját, Patrusevet innentől kezdve bizalmi pozíciókba helyezte, 2008-ban pedig a Biztonsági Tanács titkárává léptette elő. Patrusev tanácsadóként kezdetektől nagy befolyást gyakorolt az orosz diktátorra, többnyire nyugat-ellenes és mindvégig reakciós, háború-párti tanácsokkal ellátva Putyint. (szerk.: úgy tűnik Patrusev sajátos szürke eminenciás a háttérben, valójában Putyin "rossz-szelleme", afféle keményvonalas Himmler a Führer oldalán.) 

patrusev_putyin.jpg

Úgy tűnik, hogy a bizalmi emberek befolyása mindig is nagyon sokat számított Putyin esetében. Igazi és valódi kontroll hiányában ők jelentették mindig is az orosz diktátor közvetlen tanácsadói környezetét. Kérdés, hogy Ukrajnában zajló háború esetében mekkora felelősség terheli őket abban, hogy teljesen torz képet kapott Putyin saját haderejének ütőképességéről, az ukrán hadsereg elszántságáról és az összezáró nyugati hatalmak segítség-nyújtó képességéről.

putin_bizalmasok.jpg

A bizalmasok: Bortnyikov, Nariskin és Geraszimov

Patrusev rövid szakmai és magánéleti pályafutása az alábbiakban olvasható [forrás]. Életútja mindig is az állambiztonsági szervekhez kötődött, noha felnőtt élete mérnökként indult.

Nyikolaj Platonovics Patrusev

1951. július 11-én született Szentpéterváron. A 211. számú középiskolában tanult, ugyanabban az osztályban, mint Borisz Grizlov (főtanácsadó). 1974-ben sikeresen diplomázott a Szentpétervári Állami Tengerészeti Műszaki Egyetem műszerkészítő szakán, majd mérnökként dolgozott az intézet tervezőirodájában. 1974 óta Nyikolaj Platonovics az állambiztonsági szervek szolgálatába lépett. Az Állambiztonsági Bizottság felső tagozatán végzett. Itt indult hivatali karrierje.

  • Munkavégzés helye: Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsa
  • Pozíciók: 1999-2008 - az orosz FSZB igazgatója, 2008 óta - az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára
  • Feleség: Elena Nikolaevna Patrusheva, végzettsége orvos. Patrusheva Vnesheconombank struktúráiban végzett munkájáról a médiában megjelent információkat a VEB-nél foglalkoztatott adózási adatok dokumentálják. 1993-ban egy csoport volt KGB-tiszttel és férje osztálytársával, Borisz Gryzlovval együtt megalapította a Borg LLP-t. A Borg LLP törvényben meghatározott tevékenységei többek között a "másodlagos nyersanyagok betakarítását és feldolgozását" feltételezték: a cég talán vas- és színesfémhulladék külföldre történő exportálására szakosodott. 
  • Legidősebb fiú: Dmitrij Nyikolajevics Patrusev (44 éves), bankár. Az FSZB Akadémiáján végzett - 2006-ban a VTB állami bank alelnöke lett, nagy állami vállalatokkal végzett munkát. Dmitrij Patrusev 2010 óta a szintén állami tulajdonban lévő Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosselkhozbank) vagyonát tekintve 4. oroszországi igazgatótanácsának elnöke.
  • Kisebbik fiú, Andrej Nyikolajevics Patrusev (40 éves), szintén bankár. Az FSZB Akadémia végzettje - apja irányítása alatt dolgozott a „P” igazgatóság 9. osztályán, megfigyelte az olajipar helyzetét. Osztálytárs Pavel Fradkov volt, Mihail Fradkov miniszterelnök legkisebb fia. 2006-ban Andrej Patrusev (az FSZB kapitányi rangjával) a Rosznyeft Olajtársaság igazgatótanácsának elnökének, Igor Szecsin miniszterelnök-helyettesnek az információbiztonsággal foglalkozó tanácsadójává nevezték ki. Kinevezése után 7 hónappal az Orosz Föderáció elnöke, Vlagyimir Putyin Becsületrenddel tüntette ki, „az elért sikerekért és sok éves lelkiismeretes munkáért” szöveggel.
  • Testvér, Viktor Platonovics Patrusev, a Megafon mobilszolgáltató északnyugati részlegének adminisztratív igazgató-helyettese. A Dinamo sporttársaság elnökének, az orosz szövetségi határszolgálat vezetőjének, Vlagyimir Pronicsev FSB tábornoknak tanácsadójaként szerepelt. Az Orosz Föderáció elnökétől, Vlagyimir Putyintól megkapta a Barátság Érdemrendjét és a Becsületrendet "A testkultúra és a sport fejlesztésében szerzett érdemeiért".
  • Közeli barátok: A leningrádi 211. Fizikai és Matematikai Középiskola osztálytársa az Állami Duma elnöke, Borisz Grizlov, az FSZB igazgatóhelyettese, Szergej Szmirnov és a korábbi színész. Viktor Yurakov, a Balti Állami Műszaki Egyetem "Voenmeh" rektora. A néhai személyi sofőr, majd az FSZB ügyek osztályának vezetője Valentin Chuikin. 

Kitüntetések: Oroszország hőse. Tábornok. A Hazáért Érdemrend teljes lovasa. Az Orosz Föderáció hőse kitüntetésben részesült az Orosz Föderáció elnökének 2000.03.15-i zárt rendelete. A Hazáért Érdemrend I. osztály (2006)

Karrier: Kezdetben a Leningrádi Területi Szovjetunió KGB Igazgatóságának alosztályain szolgált: hadműveleti biztos, városi osztályvezető, kerületi osztályvezető-helyettes, csempészet- és korrupcióellenes szolgálat vezetője.

1992-ben Patrusevet kinevezték a Karéliai Köztársaság biztonsági miniszterévé, az Orosz Föderáció Szövetségi Ellenőrzési Szolgálata Karélia részlegének vezetőjévé.

1994-től 1998-ig az orosz FSZB Belső Biztonsági Igazgatóságának vezetője, osztályvezető-helyettes - az orosz FSZB Szervezeti és Személyzeti Munka Osztályának Szervezeti és Ellenőrző Osztályának vezetője.

Később, 1998 május 31-én Nyikolaj Platonovicsot kinevezték az Orosz Föderáció elnöki hivatalának főellenőrzési osztályának vezetőjévé. 1998 augusztusától októberéig a Fő Ellenőrzési Igazgatóság elnöki adminisztrációjának helyettes vezetőjeként dolgozott, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint váltva, akit az adminisztráció első helyettesévé neveztek ki a Főellenőrzési Igazgatóság élére.

1998 és 1999 között Patrusev az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatóhelyettese, a Gazdasági Biztonsági Osztály vezetője volt.

Ugyanebben az évben január 29-én csatlakozott a rendkívüli helyzetek megelőzésével és felszámolásával foglalkozó tárcaközi bizottsághoz. Később, 1999 április 16-án az orosz FSZB első igazgatóhelyettese lett. 1999. augusztus 9-én kinevezték az orosz FSZB megbízott igazgatójává.

Négy hónappal később 1999. augusztus 16 Nyikolaj Patrusev vette át az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatói posztját. Ezzel párhuzamosan 1999. szeptember 30-án a FÁK-államok Biztonsági Ügynökségei és Hírszerző Szolgálatai Vezetői Tanácsának elnöke lett.

Az Orosz Föderáció elnökének rendelete („zárt”) kelt 2000. március 15 A különleges feladat végrehajtása során tanúsított bátorságért és hősiességért Patrusev Nyikolaj Platonovics vezérezredes az Orosz Föderáció hőse címet kapta egy különleges kitüntetéssel - az Arany Csillag éremmel.

2006 februárja és 2008 májusa között az Oroszországi Nemzeti Terrorellenes Bizottság vezetője volt.

Dmitrij Medvegyev Oroszország elnökének 749. sz. keltezésű rendelete 2008. május 12 Nyikolaj Platonovics Patrusev kinevezték az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkárává.

Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára 2019. október 15 munkalátogatást tett Kubában, ahol találkozott az ország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, Raul Castróval és a köztársasági elnökkel, Miguel Diaz-Canellel. A találkozó során eszmecsere zajlott az orosz-kubai együttműködés számos kérdéséről, többek között a biztonság területén, valamint a nemzetközi napirendről.

Egy iráni munkalátogatás során 2019. december 18 Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárával, Ali Samkhanival tárgyalt a kétoldalú együttműködésről, a nemzetközi menetrendről, valamint az iráni nukleáris programmal kapcsolatos közös átfogó cselekvési terv fenntartásának fontosságáról.

defcon_blog.jpg 

 

Az atomfegyverek bevetésének kockázata

Földünkön körülbelül 13 ezer atomtöltet van jelenleg, mégpedig 9 ország birtokában (90 százalékok az USA és Oroszország tulajdonában). A 9 ország közül csak 4 képes arra, hogy három módon is célba juttassa atomtölteteit (nukleáris triász): ballisztikus rakétákkal (szárazföldről), tengeralattjárókról és repülőgépekről. Ezen országok: az USA, Oroszország, Kína és India. Öt ország bár rendelkezik atomfegyverekkel, ezeket csak korlátozott módon tudja felhasználni (Pakisztán, Franciaország, Egyesült Királyság, Izrael, Észak-Korea).

iskander.jpg

Taktikai atomfegyverként is használható orosz Iszkander. Kép: LINK

A legmodernebb és legpusztítóbb atomfegyverek nagy találati pontossággal, akár több ezer kilométer távolságból is elindíthatóak, pusztító erejük pedig eléri az 1-2 megatonnát is. Például az USA birtokában lévő B83 hidrogénbomba, melyből 650 db áll az amerikaiak rendelkezésére 1,2 megatonnás. Ez azt jelenti, hogy ez a töltet 1200 kilotonna TNT pusztítóerejének felel meg, amihez képest a Hirosimára 1945 augusztus 6-án ledobott Little Boy, a maga 15 kilotonnás "teljesítményével" elenyészőnek tekinthető (noha 140 ezer emberrel végzett). A legnagyobb atombombát eddig az oroszoknak sikerült előállítani, ez a Cár bomba, mely 50 megatonnás (egyszer végeztek vele próba-robbantást: 1961 október 30-án a Novaja Zemlja nevű sarkvidéki szigeten).

Napjainkban az atomhatalmak célja már inkább az 1-2 megatonnás hatóerő és a minél gyorsabb és pontosabb, sőt elháríthatatlan célba juttatás megvalósítása. Ezen a téren az USA és Oroszország jár az élen, mely országok akár 400-500 atomtöltetüket is képesek azonnal (a kiadott parancs után perceken belül) elindítani, sok ezer kilométerre fekvő célpontokba is, föld-alatti rakétasilókból, felszíni támaszpontokról, tengeralattjárókról.

Különbséget kell tenni a nagy hatóerejű, 1-2 megatonnás (1000 - 2000 kilotonnás), városokat elpusztítani képes stratégiai atomfegyverek és a harctereken bevethető, néhány kilotonnás (vagy néhány tíz kilotonnás) úgynevezett taktikai atomfegyverek között. Ez utóbbiak nagyságrendekkel kisebb erejűek (általában 50 kilotonna alattiak) és leginkább háborúkban katonai célpontok, nehezen feloldható harctéri helyzetek feloldására alkalmasak.

Oroszország Iszkander elnevezésű, szállítójárműről rakétákat indítani képes rendszere 400-500 km-es távolságra tud 10 méteres pontossággal taktikai atomtölteteket eljuttatni. A Szarmat (RSz-28), már stratégiai atom-fegyver, hiszen interkontinentális, ballisztikus rakétákat képes sok ezer kilométerre vezérelni, mégpedig akár több megatonnás nukleáris pusztítóerővel.

Ami a nagyobb, stratégiai atomfegyverek birtoklását illeti: jelenleg a legtöbb ilyen töltete Oroszországnak van: 5977 db, második az Egyesült Államok 5428 töltettel, majd sorban következnek a többiek: Kína 350 db, Franciaország 290 db, Egyesült Királyság 225 db. Az utóbbi években az említett országok inkább növelni igyekeztek nukleáris arzenáljukat, mely sajnos megfordította a hidegháború végén (1990-es években) még általánosnak tekinthető nukleáris leszerelési folyamatokat.

atomfegyverek.jpg

Forrás: LINK

Az atomfegyverek bevetési kockázata az Ukrajnában február 24-én megkezdődött háború óta jelentősen megnövekedett, mivel Vlagyimir Putyin Oroszország vezetője nyíltan kezdett atomcsapással fenyegetőzni, ha fő riválisa a NATO beavatkozna Ukrajnában. Az atomfenyegetés két módon realizálódhat tényleges atomtámadásokban: egyrészt kisebb, taktikai atomfegyverekkel az ukrajnai háborúban, másrészt egy esetleges NATO - Oroszország háború esetén stratégiai atombombákkal. Az utóbbira szerencsére kicsi az esély, hiszen a felek pontosan tudják, hogy bármelyikük is indítja el az atomháborút, nem tudja elkerülni a válaszcsapást.

Ugyanakkor a harcéri atomfegyver-bevetés sajnos nem zárható ki teljesen, főleg ha az orosz hadsereg az elkövetkező hetekben sem tud egyértelmű sikereket felmutatni Ukrajnában.  

csik.jpg

Posztunk lezárása után jelent meg a hír: Oroszország április 18-án, húsvét hétfőjén, a reggeli órákban megindította offenzíváját a teljes Donbas-terület megszerzéséért. Lehet, hogy az Iszkander taktikai atomfegyverek jelentette veszély hamarabb fenyeget, mint hittük? Ha sikertelen lesz lesz a hadművelet bizony van erre esély.defcon_blog.jpg

A halál 50 napja

Április 14-én új szakaszhatárhoz érkezik az orosz-ukrán háború, mert Ukrajna népe ekkor mondhatja majd el, hogy kerek 50 napja állja a sarat a világ második legerősebb hadseregének kikiáltott orosz haderő támadásaival szemben. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyetlen nagyvárosa sem esett még el. Csak történelmi emlékeink felfrissítéseként rögzítenénk: Lengyelország 27 napig tudott ellenállni Hitler hadseregének (ekkor esett el Varsó), Franciaország fővárosába Párizsba pedig 35 nappal a támadás megindulása után vonult be a Wehrmacht. Ukrajna viszont már most 50 napnál jár és még senki nem látja háború végét, mely az amerikaiak szerint akár évekig is elhúzódhat.

ukrajna.jpg

Mariupol április 7-én. A kép forrása: edition.cnn.com

Oroszország pedig valóban bevetette amit tudott: láthattunk Ukrajnában modern harci helikoptereiből, harckocsijaiból, vadászgépeiből és hiperszonikus rakétáiból is, igaz mindegyikből csak nagyon keveset.

Putyin  Ukrajnában vezényelte tömeggyilkosságokra szakosodott iszlamista csecsen harcosait és legjobb tábornokait is, legújabban a Szíriában edződött Alexandr Dvornyikov tábornokot. Ám úgy tűnik mindez még mindig kevés. Sőt kiderült: nagyon sok minden csak mítosz az orosz hadsereggel kapcsolatban, például az is, hogy modern haditechnikai eszközei nagy számban volnának jelen fegyveres erőinél. Éppen ellenkező a helyzet: a modern fegyvereik egy része kísérleti stádiumban van (pl Armata harckocsi), másik része, pedig csak kis darabszámban lett legyártva.

Ugyanakkor tény, hogy bár lelepleződött az orosz haderő elavult jellege (és csak nyomokban modernizált mivolta), így is Putyiné a világ egyik legnagyobb hadserege (bár atomfegyverei nélkül ma már a szakértők nem tennék az orosz fegyveres erőket a világ első 5 leg-ütőképesebb hadserege közé. Atomfegyverek terén viszont az atomhatalmak élén áll.) Ukrajnának így is egy közel 1 milliós armadával kell szembenéznie (még ha most csak 200 - 250 ezer van is belőlük Ukrajnában), mely armada óriási tartalékokkal rendelkezik. Eközben Ukrajna egyre inkább a nyugati hatalmakkal kialakult köldökzsinórra van utalva, melyen keresztül folyamatosan kapja a katonai eszközöket, ám ezek nélkül valószínűleg összeomlana.

t72b_harckocsik.jpg

Orosz T-72B harckocsik Ukrajnában

De ki kell mondjuk: Ukrajna még ha nyugati fegyverekkel is, de óriási csodát visz véghez: nem adja fel és heroikus küzdelmet folytat egy hatalmas túlerővel szemben.

Jelenleg úgy néz ki, hogy egyik fél sem adja fel céljait: Ukrajna a végsőkig védelmezi városait, Putyin pedig gőgös diktátorként még saját népének életszínvonalát is beáldozza a győzelemért. A szitu egyértelműen patthelyzet: Oroszország a szankciók dacára is évekig kitarthat, mert olaj és földgáz eladásaiból simán képes finanszírozni a harcokat (és állama működését) a világ pedig nem képes lemondani az orosz energiahordozókról. Mindig lesz, aki megvegye azokat (most épp úgy néz ki, ha Európa csökkentene a vásárlásból, India megveszi a kieső hányadot, így Putyin "pénzénél marad"). Közben az egyetlen féknek vehető orosz lakossági nyomással sem lehet kalkulálni (mint mondjuk egy nyugati demokráciában), hiszen az orosz nép végtelen sokáig képes tűrni, ezt történelme sokszorosan bebizonyította.

mariupol.jpg

A kép forrása: wired.com

Az elhúzódó háború pontosan addig tart, amíg a nyugat táplálja az ukrán hadsereget. Ha a táplálás megszűnik, az ukránokat legyőzik. Ami most biztosra vehető: Putyin soha nem fogja kivonni erőit Ukrajnából, bármilyen szankciókat kap is. Az orosz diktátor akár hosszú évekig is finanszírozni tudja a háborúját, mert a Föld 200 országából folyamatosan lesznek jelentkezők energia-hordozóira.

Ukrajna előtt pedig respect, mert amit népe a halál 50 napjában eddig véghezvitt az előtt le a kalappal, az a hősiesség legmagasabb foka.  

Posztunk címe "A halál 50 órája" című, 1965-ös, második világháborús amerikai filmre utal, mely egy megtörtént, pusztító háborús offenzívát mutat be

defcon_blog.jpg

Európa egyik kiemelt biztonságpolitikai övezete: a Suwalki corridor

Biztonságpolitikai szempontból Földünk egyik leginkább kiemelt pontja az úgynevezett Suwalki corridor, melynek névadója a közeli lengyel város Suwalki. Ez az övezet voltaképp egy 104 km hosszú határvonal a lengyel-litván határon, mely azért különleges, mert egyrészt a három baltikumi kis ország: Litvánia, Lettország és Észtország (együttesen: 175 ezer km2-es területtel, ami közel két Magyarországnak felel meg) egyedül itt érintkezik a NATO európai területeivel, másrészt pedig mert itt van legközelebb egymáshoz az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád-régió és az oroszokkal szövetséges Fehéroroszország. (Ezen túl itt lehetne egyedül Fehéroroszországnak tengeri kijárata. Lukasenko régóta kéri Putyintól.)

suwalki_corridor_map.jpg

A kép forrása: commons.wikimedia.org

A Suwalki corridor mindkét szemben álló félnek fontos: Oroszország itt tudja elvágni a Baltikumot az európai szövetségeseitől (szárazföldön) és itt tud legrövidebben kijutni kalinyingrádi régiójába is. A NATO pedig itt tud csak szárazföldi utánpótlást és védelmi segítséget biztosítani a balti államok számára. Nem véletlen, hogy 2017-ben a NATO itt tartotta az utóbbi évek egyik legfontosabb hadgyakorlatát egy esetleges orosz támadást szimulálva.

Történelmi analógiát az első világháború utáni lengyelországi területrendezés és a híres gdanski korridor jelent, mely 1920 november 15-én a versaillesi béke aláírásakor született. Itt Lengyelország tengeri kijáratot kapott Gdansk (német nevén: Danzig) városánál. mely így kettévágta a Német Birodalmat, pontosabban leválasztotta róla Kelet-Poroszországot.

gdansk_korridor.jpg

A kép forrása: encyklopedia.ushmm.org

Adolf Hitler hatalomra jutásától (1933) kifogásolta Németország kettévágását és követelte a gdanski korridor mielőbbi megszüntetését. A második világháború kirobbantása után pedig a Führer egyik első dolga volt ezt végrehajtani. Akkoriban tehát a sajátos határkialakítás nem békét, hanem háborút hozott. Kérdés, hogy miként alakul majd a nemzetközi helyzet Suwalki corridor esetében. De hogyan is jött létre a mai határrendszer a térségben? Egyáltalán hogy született meg az alig 15 100 km2-es, parányi Kalinyingrádi terület orosz kézen?

A Kalinyingrádi régió (Kőnigsberg) egykoron a Porosz Hercegség része volt, mely 1525-ben jött létre és 1701-ben alakult Porosz Királysággá miután egyesült a Brandenburgi választófejedelemséggel. Sajátos módon már ekkor is két országrészből állt, amelyek közt Lengyelország rendelkezett egy tengeri kijárattal.

poroszo_1701.jpg

A kép forrása: LINK

Ez a helyzet 1772-ben azonban megváltozott, amikor a meggyengült Lengyelországot a környező nagyhatalmak először osztották fel és a két porosz területet elválasztó lengyel rész is Poroszországé lett. Eljött Poroszország fellendülést mutató korszaka: területe egyre növekedett, míg végül az 1871-ben létrejövő Német Császárság létrehozója nem lett (a porosz uralkodó lett egyben a Német császár is). Ám jött az első világháború és Németország vesztes fél lett, így le kellett mondania bizonyos területeiről, így arról is, hogy porosz tartománya egybefüggően megmaradjon. Közé ékelődött a frissen újraalakuló Lengyelország tengeri kijárata  a már korábban említett gdanski korridor.  (Kelet és Nyugat-Poroszország népszavazhatott a Németországhoz tartozásról.)

Következett a második világháború, melynek végén Sztálin kiharcolta, hogy a Szovjetunió bekebelezhesse a balti államokat és Lengyelországtól elorozhassa annak keleti területeit (Lengyelországot úgy kárpótolták, hogy cserébe Németországtól kapott területeket nyugati határszélén.) Sztálin egyszerűen megfelezte Kelet-Poroszországot: déli részét nagy kegyesen a lengyeleknek adta, északi részét meg közvetlenül az Orosz SZSZSZK részévé tette. Így alakult ki ez a kis elkülönülő terület, mely 3 magyar megye nagyságú csupán, ám különállása sokáig nem látszódott, hiszen a körülötte lévő területek is mind a Szovjetunióhoz tartoztak. Ám 1991-ben a Szovjetunió széthullásakor egy sereg önálló állam jött létre (Litvánia, Lettország, Észtország, Fehéroroszország) így a parányi Kalinyingrád messzire szakadt Oroszországtól.

kalinyingrad_1945.jpg A kép forrása: történelmi világatlasz 1997

Ma Kalinyingrád és az onnan a Fehérorosz határig húzódó 104 kilométeres Suwalki corridor fontos válságpont Európában, mely a későbbiekben is feszültségforrások helye marad. Ha Oroszország bárhol is olyan újabb előretörést tesz, mely határain túlmutatna, akkor ez a térség kiemelt eséllyel válhat fegyveres összecsapások színterévé.

kaliningrad.jpg

Az ukrajnai válság után Európa egy teljesen új biztonságpolitikai korszakába lép, melyben egészen biztosan neuralgikus pont lesz a Suwalki corridor.

Defcon blog

defcon_blog.jpg

 

A háborús készültség szintjei a történelemben

Az Egyesült Államok már a hidegháború kezdete óta, vagyis Winston Churchill emlékezetes, 1946-os fultoni beszédétől kezdődően tartja készenlétben haderejét és tartja fenn különleges, veszély-jelző rendszerét, mely később a katonai szak-zsargonban a DEFCON nevet kapta. (Akárcsak blogunk, mely a folyamatos készenlétre utal, a hírek, nemzetközi fejlemények, fordulatok és különlegességek terén.)

fegyverzet_raketak.jpg

A kép forrása: contextus.hu

A DEFCON jelentése egyébként "defense readiness condition" azaz védelmi készültségi állapot, mely olyan katonai - fegyverzeti felkészültség az Egyesült Államokban, mely az ellenség esetleges Amerika ellenes támadását valószínűsíti, igyekezve azt elhárítani. Öt szintje ismert, melyet színekkel is jelölnek, a legalacsonyabb fenyegetettségtől a legmagasabb felé haladva: kék (5), zöld (4), sárga (3), piros (2) és fehér (1).

A legalacsonyabb, ötödik, kék szint a békebeli szintet jelöli, amikor a katonai állomány és fegyverzet alapkészültségben van. A katonai egységek ekkor alaprutin szerint működnek. A 4-es jelölésű, zöld szint (mely a moderate, azaz mérsékelt megjelölést kapja) már valamilyen külső veszélyforrást jelez, ezért kiterjesztett hírszerzési tevékenységet rendel el és a nemzetbiztonsági szervek aktívabb működését írja elő. Következik a hármas, azaz sárga jelölésű DEFCON -szint, mely már a katonai zsargonban a substantial (lényeges, fontos) cimkét kapja, mivel egyértelmű veszélyre hívja fel a figyelmet. Ekkor már a fegyveres szervek egy része emelt készültségbe kerül, a belső kommunikáció különleges titkosítást kap és tervek kidolgozása illetve meglévők tökéletesítése kezdődik, bizonyos szimulált, később előforduló eseményekre felkészülve. A katonai állományt felöltik, sőt átcsoportosítások kezdődnek (a veszélynek megfelelően), majd bizonyos csapásmérő erők, katonai egységek új állomáshelyre kerülnek, esetleg a válság-övezetekbe indulnak.

Jön a DEFCON-2 a "severe" megjelölésű, súlyos, komoly vagy szigorú veszélyességi szint, mely eddig alig fordult elő a történelemben Ez már gyakorlatilag a teljes készültséget jelenti minden fegyveres egységnél. Egy háború kezdetén fordulhat elő ilyen, amikor már konkrét hadműveleteket készítenek elő, konkrét egységeket helyeznek támadó, védekező pozíciókba (otthon és külföldön egyaránt), támadási parancsok visszaszámolása indul. Végül a DEFCON-1 ("critical") ami már maga a globális háború, melyben az USA csapásokat is elszenvedhet saját területén és támadásokat hajt végre más országokban hagyományos és nukleáris eszközökkel idegen területeken. Benne foglaltatik a legsúlyosabb, azaz atomcsapás is, melynek bekövetkezésére a DEFCON-1 külön protokollal rendelkezik. Ennek a készültségi és veszély-szintnek az elrendelésére eddig még soha nem került sor.

Az eddigi legmagasabb fokozat a történelemben a DEFCON-2 volt, mégpedig a kubai rakétaválság idején, 1962 október 24-én elrendelve, amikor a Szovjetunió flottája megközelítette Kuba partjait, melyet az amerikai haditengerészet blokád alá vont az ott elrejtett orosz atomrakéták miatt. Ekkor csak két vezető, Kennedy és az ukrán származású Hruscsov lélekjelenlétén múlt az atomháború elkerülése és a DEFCON-1 elrendelése. Az a bizonyos 13 nap a világ sorsa felett döntött, mert atomtöltetek indítása atommal történő válaszcsapást generált volna mindkét oldal részéről, így több tucat atomrobbanás irthatta volna ki Észak-Amerika, Európa és a Szovjetunió lakosságának jelentős részét. Kétségtelen, ha ez 1962-ben bekövetkezett volna, ma a világ képe egészen máshogy nézne ki.

kubai_raketavalsag.jpg

A kubai rakétaválság (forrás: euroactiv.com)

A kubai rakétaválság után majd 30 évvel, 1991-ben a Kuvait felszabadítását célzó Sivatagi Vihar kezdetén szintén is DEFCON-2 szintet rendelték el, amikor egy nemzetközi haderő, NATO csapatokkal és jelentős amerikai támogatással támadta meg a Kuvaitot jogtalanul megszálló iraki csapatokat. A hadműveletet siker koronázta, bár Szaddam Huszein későbbi folyamatos fenyegetései miatt (melyek mögött mint később kiderült nem létező fegyverek álltak) másodszor is támadást indítottak a NATO erők Irak ellen. Ekkor szintén rövid időre magas készültséget rendeltek el.  

A DEFCON-3 szint elrendelésére az izraeli - arab Yom Kippur háború (1973) és egy 1976-on észak-koreai incidens megtörténtekor került sor, ahogyan a 2001 szeptember 11-i terrortámadásnál is. Ez utóbbi agresszió esetében rövid időre a DEFCON-2 is életbe lépett. A DEFCON szintek elrendelése nyilvános, ennek megtekintése a defconlevel.com/current-level.php oldalon lehetséges.

Jelenleg Oroszország ukrajnai háborúja és Vlagyimir Putyin többszöri nukleáris fenyegetése miatt, illetve Oroszország atomfegyvereinek készenlétbe helyezése okán DEFCON-3 vagyis sárga jelzésű, substanial (jelentős) a készültség. Vlagyimir Putyin "igazsága" és eltorzult világképe innentől folyamatosan magas készültséget igényel a nyugati világtól és az euroatlanti államoktól.

defcon_blog.jpg

Üdvözlünk a Defcon blogon!

Isten hozott a Defcon blogon!

A defcon egy mozaikszó, jelentése: defense readiness condition, azaz védelmi készültségi állapot. A blog névválasztásának oka a "készültségi állapot" rész, mely vezérelvünk a biztonságpolitikai, hadászati, világpolitikai és történelmi témájú posztjainkban. Reméljük a blog elnyeri majd tetszésed!

Defcon blog

defcon_blog.jpg

 

 

süti beállítások módosítása