Izrael és Irán, ahogyan az a térképen is látszódik nem határosak egymással. Közöttük van Irak és Jordánia (Teherán - Tel Aviv távolsága közel 1600 km), így a két ország légiháborúk révén tud egymásra katonai csapásokat mérni. Ennek megnyilvánulása volt pénteken Izrael légicsapása az iráni atom-kutató és urándúsító bázisokra (mint Natanz és Arak) és Irán viszonttámadása szinte azonnal az izraeli településekre. 

A két állam konfliktusa az  1979-es iráni forradalom óta dúl szakadatlanul. Ebben az évben űzték el ugyanis az irániak a nyugat-barát, ám diktatórikus uralkodójukat (Mohammad Rezát) és tértek át egy iszlám teokratikus berendezkedésre vallási vezetők, úgynevezett ajatollahok alatt. Az első Homeini ajatollah volt, aki 1979 december 3-án lett Irán teljhatalmú vallási-politikai vezetője.

Iráni forradalom 1978/79-ben. A kép forrása: artsandculture.com

Homeini azonnal átalakította Iránt egy iszlamista rendszerré, melyben mindent uralt a síita muszlim hithez való visszatérés és az iszlám szokások, elvek, hagyományok tisztelete, minden elé helyezése (kultúrában, öltözködésben és az élet összes területen).

Az új iszlamista irányvonal zéró toleranciát mutatott más vallások, főleg a judaizmus irányába és Izraelt esküdt ellenségnek tekintette a kezdetektől vagyis 1979-től (az USA-val és voltaképp minden nyugati berendezkedésű állammal együtt). 

Ali Khamenei, Irán vallási és politikai vezetője. Forrás: lbcgroup.tv

Homenei ajatollah 1989-ben hunyt el, és posztján Ali Khamanei ajatollah, a jelenlegi vezető követte. Irán a vezetése alatt a síita muszlimok vezér-államának tekinti önmagát és szent feladatának tartja Izrael elpusztítását is.

Teherán működteti, pénzeli és fegyverzi fel például az Izrael-ellenes Hezbollah nevű katonai terror-szervezetet is, mely rendszeresen támadja északról (Libanonból) Izrael területét. Ugyancsak Irán a pénzelője a szintén Izrael létére veszélyes Hamasznak, mely 2006-óta délről támadja rendszeresen a zsidó államot (az utolsó nagy támadásuk 2023 október 7-én 1139 izraeli lakost ölt meg, köztük 36 gyermeket). Végül a jemeni  huszik is Teheránnak köszönhetik működésüket, melynek fejében levegőből és tengeren támadják az izraeli területeket és izraeli érdekeltségeket (az ádeni öböltől az izraeli Elat kikötővárosáig). Az egész Izrael-ellenes harcot 1979-óta az úgynevezett Forradalmi Gárda működteti, mely az iráni hadsereg legelitebb része (130 ezres létszámmal) és katonák mellett kémekből, különleges egységekből illetve kiképzőkből áll, akiknek tisztjeit Teherán az említett proxy-szervezetekhez küldi összekötőknek és irányítóknak.

A hatékonyabb küzdelem érdekében indította el Irán az atomprogramját valamikor a 90-es években, hogy atomfegyverekkel is felléphessen a zsidó állam ellen. Eleinte a világ szemében azonban csak a békés célú felhasználás tűnt fel, ám 2002-ben napvilágra került a natanzi és araki urándúsító telep, melyekben fegyverminőségűre történő urándúsítás zajlott (és zajlik ma is). Ezekre mér csapást Izrael pénteken.

Irán ragaszkodik ahhoz, hogy a világ tizedik atomhatalma lehessen, ám közben folyamatosan fenyegeti Izraelt és kétségtelenül arra készül, hogy a kifejlesztésre kerülő atomfegyvereit majd bevesse ellenük. EZÉRT próbál megelőző csapásokat mérni Iránra a zsidó állam és leginkább EZÉRT kezdődött meg egy újabb légiháború a két ország között. (Napjainkban atomhatalomnak számít: USA, Kína, Oroszország, UK, Izrael, Franciaország, India, Pakisztán és Észak-Korea. Ezek közül nukleáris triáddal rendelkezik: USA, Oroszország, Kína, India.)

Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy milyen mértékben eszkalálódik a háború: milyen mértékben lesznek érintettek a térségbeli országok és a nagyhatalmak (főleg az USA illetve Oroszország) valamint érinteni fogja e a kezdődő konfliktus a Hormuzi-szoros forgalmát, mely azonnal kihatással lesz az egész világra.